Mondjuk mindezt azért, mert mi megtaláltuk a saját kincsünket és reméljük nektek is tetszeni fog. A Dürer kertben tartott könyvbemutató és buli rávilágított arra, hogy bizony érdekel titeket minden, ami a Mesterekkel kapcsolatos, így a Krumplishal frissen elkészült pólója is. Szerényen megjegyezném, a mi ötletünk volt.. :)

Eleinte, önző módon, csupán magunkra gondoltunk, aztán jött az ötlet, hogy bizony felemelő lenne látni néhány Krumplishalas pólót is egy-egy rendezvényen, így összedugtuk a fejünket és az eredményt már láthattátok!

Ahhoz hogy pólót csinálhassunk, természetesen szükségünk volt valamire, ami minket jelképez. Pár hónappal korábban pedig megszületett a logónk, mely immár egyedivé tudta varázsolni a Krumplishalat. Reméljük az eredmény nektek is tetszik és örömmel kínáljuk számotokra ezt a portékát. Férfi és női pólók is találhatóak a repertoárban, különböző méretekben (M-XL). Aki úgy érzi, hogy belefér a ruhatárába egy ilyen darab, kérjük írjon a krumplishal@indamail.hu emailcímre és a részleteket megbeszéljük levélben! Mivel nem a pénzszerzés motivált minket ebben a történetben, ezért a pólókat egységesen 2.500 HUF értékben tudjátok megvásárolni, melyet talán még a Tigris ügynökei is jóleső csettintéssel nyugtáznának!

Itt láthatjátok a női és férfi pólókat: 

Emlékeztek még a betoncipős Joe de Mirora? Lehet feledni az immár szállóigévé vált mondatokat? A Superbutt nevű magyar csapat sem tudta feledni, ezért dalt is írtak róla. Hallgassátok csak meg kuzinok!

Johnny találta ezt a remekbe szabott mesterművet! Köszönjük neki!

A minap egy nagyszerű írásra bukkant a Krumplishal szerkesztősége a buvesz.postr.hu blogban. Csirmaz András írása nagyon alapos, és minden rajongónak kötelező. Olvassátok szeretettel, a cikk második fele az Ő blogján olvasható.

"Ha kicsi a tét, a kedvem sötét."

"Klasszikus kérdés, hogy hogyan lehet úgy eldobni egy kártyalapot, hogy az visszajöjjön a kezünkbe. Tudod, ahogy Terence Hill is csinálta. Nézzük, hogyan is: 

Nos, ezt "varázserő" nélkül elég nehéz lenne kivitelezni. Leleplezni semmit nem fogok, legyen elég annyi, hogy ezt élőben nagyon ritkán fogja bárki is látni :) Nem lehetetlen, ahogy ezen a gifen is látható, de nem árt, ha egyedül vagyunk a szobában a trükköt megelőzően és rendesen fel tudunk készülni ;)

"Minden nap egy alma és a doktor alma."

 Ha viszont egyszer előkerült Terence Hill és a kártya témája, nézzünk utána egy másik jelenetnek is, ahol a nagy bunyós kezélyességét (dexteritását, na) csodálhatjuk meg. Az 1971-es (úristen, de régi!) "Az ördög jobb és bal keze 2" legendás keverős jelenetéről van szó, lássuk:

A gyakorlott szemű olvasó egyből kiszúrja, hogy a kártyás felvételek jó részét visszafelé játszották le. Megmondom őszintén, nem tudom miért döntött úgy a rendező Enzo Barboni, hogy így kerüljenek be ezek a felvételek a filmbe. Lehet, hogy így még nehezebbnek tűntek a laikus közönségnek? Ki tudja?

 "Bunkó vagy Bugsy!"

A közhiedelemmel ellentétben nem Terence Hill volt az, aki a kártyákat ilyen ördögien keverte. Hosszas kutatás után sikerült rátalálnom arra az olasz bűvészre, aki a jeleneteknél a kézdublőr szerepét játszotta. Tony Binarelli 1940-ben született, Rómában. 12 évesen kezdett bűvészkedéssel - elsősorban kártyabűvészettel és mikromágiával - foglalkozni. Kezdetben csak hobbiként űzte az ipart, majd 1972-ben első televíziós szereplésével a profik közé lépett. Ekkor már a bűvészet többi ágából is adott elő mutatványokat. 1971-ben tehát közreműködött "Az ördög jobb és bal keze 2" forgatásában. Ez a munka és az egy évvel későbbi tévés debütálás meghozta neki a sikert: több, mint ötven (!) filmben szerepelt, hol mint kézdublőr, hol mint kisebb karakter, de bűvész szakmai tudására minden alkalommal szükség volt."

 

A cikk folytatáasáért irány a bűvészblog, higgyétek el megéri!

 

Számtalan poszt szólt már a mesterekről, a mellékszereplőkről, a helyszínekről, de azokról akik a kedvenceinket a kis gépen keresztül áthozták nekünk talán még csak egyszer, magyar vonatkozása miatt. Az operatőrök. Ők azok akik a filmek képi világát átadják nekünk, igen fontos szereplői a sztárok bemutatásának. Milyen eszközt használnak, mire rögzítenek, hány kamerát kérnek. Sokat köszönhetünk nekik. A posztban öt operatőrt, talán a mesterek filmjeinek legjelentősebb rögzítőit említjük meg. Luigi Kuveiller, Silvano Ippoliti, Ben McDermott, Claudio Cirillo és Aldo Giordano. Ismerősek a nevek? Az utolsó biztos mindenkinek a fülében van, mégha picit máshogy is, mint ahogy itt írjuk. 

"Terence Hill - magyar hangja Újréti László és Bud Spencer - magyar hangja Bujtor István főszereplésével bemutatjuk..."

Nem sok hír szól róluk, igaziból háttérmunkások ők, de azért kis nyomozással pár dolgot mégis meg lehet találni. A két westernfilm operatőre volt Aldo Giordano(i), aki a speciális képivilágot hozta át nekünk Az ördög jobb és bal keze 1-2, ami a sikereket meghozta neki, bár ezek után már csak pár filmben vett részt. Ezek közül talán a leghíresebb a Vigyázat vadnyugat, amely számunkra inkább Terence Hill alakítása miatt lett fontos. A két fim után a mestereket Luigi Kuveiller és Silvano Ippoliti rögzítette. Az És megint dühbe jövünk, vagy a Banános Joe örök klasszikusok számunkra. Luigi Kuveiller két díjat is nyert operatőri munkásságért. 1969-ben Berlinben a zsűri különdíját kapta, míg 2004-ben az életművét jutalmazták egy Gianni di Venanzo díjjal.

Silvano Ippoliti kísérte talán legtovább a mestert. Többek között a Nincs kettő négy nélkül és a Piedone a Zsaru után számos tv-s produkcióban is operatőre volt Bud Spencernek. Sajnos egyikük sincs már közöttünk, de filmjeik örökre velünk tartják őket. Claudio Cirillo számos film mellett mindössze egyetlen filmben állt Bud Spencerék elé a kamerával, de ennek mindnyájan nagyon örülhetünk, hiszen ez a Bűnvadászok.

Ben McDermott a legtitokzatosabb, úgy tűnik összesen két filmje volt, A Nyomás utána és a Rabló-pandúr. Ezek után gyakorlatilag eltűnt a köztudatból. A morcos misszionáriusok magyar rendezőjéről, Pogány Gáborról szóló írásunkat itt olvashatjátok.