Emlékszem, amikor még sokkal kisebb voltam - természetesen most sem nőttem fel még igazán - akkor szinte földöntúli örömmel nyugtáztam egy-egy mondatot Bud és Terence filmjeiben. Ezek a mondatok általában azt jelentették, hogy a gonoszok és bajkeverők megkapják a magukét a két vasöklű Mestertől.
Érdekes módon sosem az erőszaknak örültem, hanem a vicces köntösbe bújtatott igazságszolgáltatásnak. Persze nem mondanék igazat, ha nem vallanám be, hogy hihetetlenül jó érzés volt látni szegény Pizzuti repülő fogait, valamint Fred kétrét görnyedését, mikor az emberei Terence helyett őt találják el, mint ahogy az is rekeszizomrepesztően jó poén volt, amikor az őrnagy embereit páholják el a telepesek segítségével, nem beszélve a huligánok megleckéztetéséről Atléta és a Jumbo dzsekis Mester által. Valahogy mégis az volt bennem, mint gyerekben, hogy büntetést kaptak, megérdemelték, vért azonban sosem láttunk, valódi erőszakot sosem közvetített egy-egy ilyen bunyó.
Aki érezte már ezt az izgalmat és a filmbeli igazságosztó pofonok pillanatai előtt kiröppent belőle a cinkos nevetés, az értékelni fogja a demotiválo.net képét, mert ahogy látjuk, őket is megérintette ez a hangulat! :)
Hozzászólások