Az utóbbi napokban nem kímél bennünket a természet. Hőségriadó mindenütt, pirosban az ország. Nekem ma annyira felforrt az agyam egyszer, hogy Budot láttam kimosolyogni egy autóból. Persze nem ő volt. :) Amikor este hazaértem, gyorsan beleolvastam a könyvbe, vajon a Mestert zavarta-e valamikor a hőség, esetleg volt-e valamelyik forgatáson extrém meleg. A válasz nem is váratott sokáig magára. Bizony Bud Spencer életében is volt időszak, amikor meg kellett küzdenie a forrósággal. Nézzétek csak:
"Miközben két barátom is kényelmes munkahelyet talált magának, én végül a dzsungelt választottam. Megismerkedtem egy mérnökkel az Alfa Rómeónál, aki egyúttal egy útépítőcégnél is dolgozott, és megvásárolt egy irtásra kiszemelt területet az esőerdőben.
Párás, fullasztó melegben dolgoztam. Egyszer, amikor Paolo meglátogatott, megkérdezte, hogy bírom elviselni ezt a pokoli klímát, az ötvenfokos, párás meleget. Akkoriban még nem használtak hűtőszekrényt, jégtömböket kaptunk, ezt kapargattuk, ha úgy alakult. Ám bármennyire ügyeltünk rájuk, előbb-utóbb beszennyeződtek, tekintettel a dzsungelben uralkodó körülményekre. Ezért leggyakrabban csak a maláriás munkatársaink lázát próbáltuk csillapítani a jéggel; ez a szörnyű betegség eléggé gyakran csapott le ránk. Én megúsztam, a szerencsémnek, na meg az erős szervezetemnek köszönhetően."
A poszt címadó mondata 8:09 - nél...
Hozzászólások