Sok szó esett már Bud Spencer vízilabdás múltjáról, ezért azt gondoltam a filmes pofonok helyett, most írok pár gondolatot a víz alatti harcokról is.
A kis Carlo 8 évesen lett tagja a helyi úszóklubnak, ahonnan aztán Rómába igazolt, amikor a család 1940-ben elköltözött a fővárosba. 1948-ban még mellúszásban remekelt, 1950-ben már a 100 méteres gyorsúszásban lett olasz bajnok egy percen belüli idővel.
Kárpáti György, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázónk így emlékszik Carlo úszástudására:
"Mind a ketten 58 másodpercen belül úsztuk a 100 métert, ami akkor szenzációs időnek számított." (Helyi Théma Online)
"A montreali olimpia előtt egy Long Beach-i tornán vettünk részt a magyar válogatottal. Természetesen ezt a viadalt is megnyertük, és nagy örömünkre Carlo majdnem minden meccsünkre kilátogatott. Ekkor már igazi filmsztár volt. Képzelheti, milyen volt, amikor ez a 125 kilós ember megjelent két 140 kilós, színes bőrű testőrrel. Tényleg igaz volt: az uszodában megállt az élet! De amikor engem meglátott, 6-8 ezer ember üdvrivalgása közepette felemelt a nyakába. Fantasztikus hangulat lett. A döntő után elmentünk vacsorázni, ekkor velünk tartott Terence Hill is. Carlo hozta a formáját: három nagy adag tésztát evett meg egy üveg jó vörösborral. Mondanom sem kell: a gitárja nála volt, előkapta, és megint dalra fakadt." (Helyi Théma Online)
Hozzászólások