- Hogy bírod a piát?
- Az első öt litert nagyon jól, aztán a hatodiknál elkezdek kötekedni. És Te?
- Ugyan, viccelsz? Viszkin nőttem fel, a vérem 86 fokos..
- Haörrhh.
Egy kis piros falba épített telefonfülkét kell keresni. Fontos még, hogy Bobnál beléptető rendszer működik, vagyis be kell ütni egy kódot majd. A kód pedig 3211#. Aki elevenebb élményekre vágyik, annak ott a helye!
Újabb koncerttel jelentkezik a Spencer Hill Magic Band! Ezúttal Balatonlellén lépnek fel a srácok és varázsolnak egy kis floridai mulatást a balatoni nyárba! :)
Az együttes fészbúk oldalát itt éritek el, ahol a részleteket megtaláljátok!
...csokoládé pedig nem is volt. De akkor sincsen semmi baj kuzenek, mert itt van nekünk Banana Joe (a képen 12. sorszámmal), az édesszájúak nagy barátja. Ezen a néven fut ugyanis a Zöld Macska diákpince egyik palacsintája, vaníliakrémmel, tutti-fruttival, karamellel, rumosdióval és kávéval töltve, tejszínhabbal és banánkarikákkal megspékelve. Ezt talán még Banános Joe is megirigyelné, ha látná!
Köszönjük Dalma szemfülességét, a Zöld Macska diákpincének pedig a kreatív névválasztást. Továbbra se feledjétek: csak a Puffin ad nektek erőt és mindent lebíró akaratot, nekünk meg az, ha poszttémákkal halmoztok el bennünket!
Az Én a vízilovakkal vagyok című filmben szerepel egy ökölvívó, a mi híres Bognár Józsink. (Joe Bugner) Szerepel benne azonban még egy olyan mellékszereplő, aki a filmipar mellett máshol vált híressé. Ő volt Malcolm Kirk, alias King Kong Kirk a pankrátor. A korábban szénbányász és profi rugby játékos 1954-től 38 első ligás meccset játszott 8-as számmal a Featherstone Roversben, majd a Doncesterben is. Itt már csapattársa volt, későbbi ellenfele Ted Heath is. Nominak!
Pankrátorként főleg a gonosz karaktert formálta meg mérkőzéseiben, igazi sztár volt a 70's - 80's évek Nagy Britanniájában, főleg a televíziós közvetítések miatt. 1979-ben aztán megtalálta a filmipar is, bár ezt kimondani talán túlzás, hiszen mindössze egyetlen filmben szerepelt. Nekünk legen mondva. Az Én a vízilovakkal vagyok című filmben játszotta Ormond (Joe Bugner) kopasz emberét. Számos bunyóban bizonyította, hogy beceneve nem volt véletlen, méretei tényleg hatalmasok voltak. Több filmet nem vállalt, utolsó pankrátori munkája közben érte a halál. A mérkőzésről kórházba szállították, ahol szívbetegséget állapítottak meg, de segíteni már nem tudtak rajta. Magyar hangja Surányi Imre.
Nos, egy ilyen péntek esti felütést követően valóban nem mondhatunk mást, mint, hogy egy jó hétvége bizony így kezdődik. Ugyanis a mögöttünk álló pénteki estén az igazi rajongó a Gozsdu Manó klubba vette az irányt, ugyanis a Spencer Hill Magic Band itt lépett fel és tette emlékezetessé mindannyiunk számára az estét. A hely ugyan nem volt túl nagy, de igen jó hangulat kerekedhet egy ilyen klubban, ha megtöltik a rajongók. Az emberek meg is töltötték, mert a mi embereink nem hibáznak!
A Madách téren átkelve érkeztünk meg a Gozsdu Manó Klubhoz és pár perccel a koncert előtt már lenn voltunk az "arénában", ahol az együttes cuccai már előkészítve álltak, de valahogy nem tűnt úgy, hogy máris kezdünk, hiszen közel sem volt tele a helyiség. Valószínűleg csak a 16-os dokk környékén ténferegtek az emberek, mert varázsütésre megtelt a pinceklub és már egy formalinos rágót sem tudtunk volna elővenni a zsebünkből a helyszűke miatt. Le kéne ugrani Floridába mulatni egyet - gondoltuk, de aztán észrevettük, hogy máris Floridában vagyunk, hiszen a srácok belekezdtek a mókába.
Innentől elszabadult a hangulat és mindenkit magával ragadott a BSTH fíling, a Magic Band karmesteri pálcája alatt. Rutinosan vegyítve érkeztek a lassabb, melódikusabb és pörgősebb számok, így a végére csak a levegő fogyott el a helyről, az erő és a hangulat továbbra is az egekben maradt. Ahogy az lenni szokott, a lelkes közönség nem engedte ám el csak úgy pihenni a srácokat, így a visszatapsolást követően egy utolsó őrületre még futotta mindenki erejéből és a Magic Band állta a sarat!
Ezúton is köszönjük, hogy ott lehettünk és ismét átélhettük ezt a fergeteges hangulatot, élőben és profin előadva hallhattuk kedvenc filmzenéinket! Nem is mondhatunk mást, köszönjük és mindenkinek üzenjük, hogy legközelebb vegye a fáradtságot és bár az egész világ egy nagy WC, de kelljen át rajta, aki tud és irány a következő koncert!!
Végezetül néhány kedvcsináló kép a buliról, melyet ismételten köszönünk Tündinek!
Hozzászólások