Isten éltessen Joe Bugner! 

2010-ben így írtunk róla...

A következő képekből kiderül, hogy a mesterek nem csak szórakoztatnak, hanem falra festve otthonunk díszeivé is válhatnak. Fehér Sándor is ugyanezt gondolhatta, mikor nekilátott, hogy Budékkal üsse agyon a fehér fal okozta monotóniát. Nos, a mesterek feketén-fehéren is jól mutatnak, de egy későbbi esetleges színes háttér, mint azt a mellékelt példa is mutatja, még jobban kiemelheti a páratlan páros eleganciáját és stílusát.

A festmény egyébként remekül sikerült, köszönjük Sanyi, hogy megosztottad velünk! Ne feledjétek, továbbra is várjuk a rajongói munkákat, legyen az bármi, amely a mesterekkel vagy a BS-TH-életérzéssel kapcsolatos!

Március 8-án, mintegy nőnapi ajándékként megjelent Blu-Ray lemezen is a Vigyázat, vadnyugat című film. Terence Hill nagy alakítása, a városi ficsúr, aki apja kívánságara a vadnyugaton keveredik kalandokba igazán jó szórakozás, még a nem fanatikusoknak is. A Fantasy Film kiadványa igazi csemege.

Mikey-Soft már meg is nézte és az Indexes fórumon írt is róla egy kis véleményt: 

"Nos hát, tegnap megnéztem a Vadnyugat-ot a most kiadott Blu-ray lemezen...

Meg kell mondjam, kellemesen csalódtam. A képtől ugyan csodákat nem szabad várni, de a film korához képest jól néz ki. Vannak kisebb kópiahibák, meg két nagyon kicsi képmegszaladás, de sokkal jobb állapotban van, mint amire számítottam. Kicsit szoftabb ugyan, mint a manapság készült filmek csoda-transzferei, nem mostani a 2K-maszter, amiről készült, de szép részletes, a színei nagyon rendben vannak, a felbontás is jó, mivel valódi 1080p24 HD-transzferről készült, nem konverzió mint a Kincs, ami nincs hazai kiadása. Utólagosan nem nyúltak bele a képbe digitális eszközökkel, zajcsökkentésre és élkiemelésre utaló nyomokat nem láttam, mivel a sötétebb jelenetek meglehetősen szemcsések. A képarány az eredeti mozis 2.35:1-es, tehát a szélei nem hiányoznak...

Az angol hang jól szól, de a kiadvány igazi értéke az 1983-ban az MTV megbízásából készült Pannóniás eredeti szinkron, ami annak ellenére, hogy a zenét és a hangeffekteket eléggé lehalkították, hihetetlen élmény...

Bónuszként felkerült a korongra a film előzetese, de ezen nagyon látszik, hogy SD-anyagból konvertálták fel HD-re...

Összességében nagyon megéri a vételt, jó kis kiadványt tákolt össze a Fantasy Film..."

Félre kalitkával, félre ablakpárkánnyal, a kölesnél ugyanis jóval fajsúlyosabb étkek kerülnek terítékre elkövetkezendő posztjainkban. A Nimfas Korporations (ki az a Korporésön?), a Meteorfilmmel karöltve (csecsemőkorukban rókatejet szophattak...) kulináris kirándulásra invitál bennünket, melyre egy magára valamit is adó csirkefogó nem mondhat nemet. A kirándulás állomásait terveink szerint hétvégente fogjuk megosztani veletek, csak, hogy el ne csapjátok a gyomrotokat (fene a beleteket...), egyúttal reményünket fejezzük ki, hogy az alkotók szentelnek majd epizódot a K/krumplishalnak is...

Az első részben a (mi ez...?) hagymásbab kerül rezsóvégre, melyhez az alkotók nevében is jó étvágyat kívánunk!

Mi ez a zagyvaság? Nos, lehet, hogy egy kicsit bolondos színezete van, de a német rajongók ismét kitettek magukért. Pontosabban az a személy, aki a következő animációt készítette nekünk. Németországból amúgy is sok hír érkezik, hiszen igen erős a Mesterek kultusza.

A recept egyszerű: végy egy klasszikus alkotást Bud és Terence főszereplésével, hívj meg egy vendégszereplőt, jelen esetben Arnold Schwarzeneggert, aki ebben a kis történetben is hihetetlen arcmimikával kápráztat el minket, mint a legyőzhetetlen Terminátor. Legyőzhetetlent írtam? Jól tettétek, hogy rám üvöltöttetek, hiszen ahol megjelenik az ördög jobb és a bal keze (Pláne!), ott kő kövön nem marad.. Nem is árulok el többet a jelenetből, azt azért hozzáteszem, hogy nem 18-as karikás, csupán vicces és még heppiend is marad a végére. Bár rettenetesen sok párbeszéd nincsen benne, azért a németül értők előnyben vannak.  :)

Azt írtam ugyan, hogy a recept egyszerű, azonban a megvalósítás miatt kalapot kell emelnünk a készítője előtt, aki animációs kis etűdöt rittyentett, picit átírva egy klasszikus jelenetet. A zenét pedig nem is látom el hiperbolikus bókokkal, hiszen önmagáért beszél és mindannyiunknak megdobban a szíve, ha meghalljuk.

Íme a videó, melyet ezúton köszönünk meg a készítőnek és hűséges rajongónknak, Tamásnak, aki megosztotta velünk!