Május 5-én, Bujtor István 71. születésnapja alkalmából adták át Balatonfüreden a Balatoni legenda című szobrot. Az alkotást a művész özvegye, Bujtor Judit leplezte le. Az avatáson részt vett Dr. Bóka István Balatonfüred polgármestere, Halász János kulturális államtitkár és Eperjes Károly színművész is.

A szobor bronzból készült, mely Csöpit egy balatoni vörös kőből készült hajótöredékben ülve, manőverezés közben ábrázolja. Az alkotást Farkas Ádám Munkácsy-díjas szobrászművész készítette, akit a Bujtor család kért fel a munkára.

A szobor a füredi Vitorlás téren áll és állítólag már most a város egyik új turisztikai látványossága. Minden bizonnyal hamarosan a honi BS-TH rajongók zarándokhelyévé is válik a művésznek méltó emléket állító szobor. Bujtor István emléke most már nem csak szívünkben, hanem ebben a szoborban is tovább él. Nyugodjék békében!

1942. május 5-én született Bujtor István, aki számos híres film és színházi szerepe mellett, megteremtette Ötvös Csöpi karakterét. Csöpi a "magyar Bud Spencer", aki megtestesíti a magyaroknak azt, amit a világnak Piedone. Vértelen bunyó, humor, életérzés. A magyar vidék, a Balaton népszerűsítése egyfajta küldetésként épült az az életébe.

A karakter adott volt, a legenda szerint egy személyes találkozás során Bud maga tanácsolta hogy készítsen vértelen bunyóval fűszerezett humoros filmeket. A filmek nem is várattak magukra, hamarosan óriási sikerrel debütáltak a mozikban. A Pogány Madonna nem indult túl jól, hiszen az addig Sándor Mátyásként ismert színész éleset váltott, de a nézők hamar megszerették.

Bujtor István Csöpi filmjei azért is találtak célba, mert azon túl, hogy van bennük az akció és a humor, csodálatos karaktereket vonultatnak fel: az erőskezű nyomozó mellett állandó "bénázóbajnok" például a rettentően magabiztos, ám annál bénább Kardos doktor (Kern András). Zenthe Ferenc, Kozák László (Purci úr), Gór Nagy Mária és még sokan mások, felejthetetlent alakítottak.

A 80' as években közel egymillió ember látta a filmeket, ami ha pl az Üvegtigris 120.000-es mozi és 125.000 DVD nézettségével hasonlítjuk össze, döbbenetes adat.

Bujtor István négy éve nincsen közöttünk, kórházi kezelések után viszonylag váratlanul hunyt el 2009. szeptember 25-én. Emlékét megőrizzük. 

„Nincsen gonoszabb ember annál, aki azelőtt jó volt, de egy másik gonosz őt is gonosszá tette”

mondja Bud Spencer, a vértelen verekedések Carlo Pedersolija..."

De hogy mi mindent mond még, azt olvassátok el a 444-en!

Bizonyára észrevettétek, hogy pár napja blogunk fejléce elcsúszott, formáját vesztette. Bár a mi embereink nem hibáznak, most valahogy mégsem az történt, amit elterveztünk. De ne dühöngjetek, az állapot csak ideiglenes. Azoknak, akik nem az indulástól kísérik figyelemmel blogunkat, tudniuk kell, hogy két és fél éves működésünk során eddig két komolyabb fazonírozáson estünk át, de folyamatosan kerestük és továbbra is keressük a hozzánk és a BSTH-életérzéshez leginkább illő arculatot.

A tavasz azonban a megújulás és a színekbe borulás időszaka, nem csak a természetben, hanem nálunk, a Krumplishalnál is. Mikor, ha nem most szeretnénk mi is megújulni, fiatalossá válni, újraszínezni magunkat és felpörögni.

Hogy pontosan mit értünk ezalatt, annak hamarosan ti is tanúi lehettek, addig viszont azt mutatjuk meg, hogy egy rajongótársunk, Lakatos Antal, hogyan csalt színeket ismét a mesterek arcára. Köszönjük Antal, hogy elküldted nekünk.

Továbbra is várjuk a rajongói munkákat a krumplishal@indamail.hu-ra, hiszen tudjátok, az ajtónk mindig nyitva áll...

Ahogy azt már tegnapi posztunkban is olvashattátok, a 444.hu hírportál a fenti címmel indította útjára sorozatát, melyben, megfogalmazásuk szerint, a filmművészet legnagyszerűbb darabjai előtt kívánnak tisztelegni. Már az első részben rögtön egy klasszikussal (úgy látszik, nem csak mi vagyunk elfogultak Budékkal, amikor a legnagyszerűbbek között említjük filmjeiket), a Különben dühbe jövünk kritikai elemzésével nyitottak.

Őszintén mondjuk, nem gondoltuk volna, hogy tartogatnak még számunkra meglepetést a 444-es kollégák, de mégis tartogattak. A sorozat második része nem mást, mint az És megint dühbe jövünket szedi darabjaira.

Ezután a harmadik részt is kiváncsian vártuk, mely a poszt írása közben már fel is került az oldalra. Nos, lehet találgatni csirkefogók, hogy melyik filmmel is foglalkoznak...

Mindenkinek elmélyült olvasgatást kívánunk, a cikkeket jegyző, herczeg néven publikáló kollégának pedig ezúton köszönjük az elemzéseket és várjuk a 4! részt, hátha...