A címben szereplő mondat természetesen Carlo Pedersoli úr szájából hangzott el, apró alternatívát jelentve René Descartes Gondolkodom, tehát vagyok kitételére.
Bud Spencer életművének megrajzolásához a saját kútfő mellett természetesen igénybe veszem az írott és elektronikus adatbázisokat, hogy minél részletesebb, frissebb és átfogóbb legyen. Az egyik legfontosabb mankót azonban a Mester életrajzi könyve, A különben dühbe jövünk jelenti számomra, hiszen ennél autentikusabb segítség nem is kellhet.
Vágjunk tehát bele, tudjunk meg együtt minél többet Bud Spencerről, természetesen a Mester gondolataival kezdve.
"Azt mondták nekem, hogy Nápolyban születettem 1929. október 31-én, délután négy órakor. Skorpió, Skorpió aszcendenssel. Ha már a csillagjegyeknél tartunk, a Skorpió a testi erő és az életigenlés hegye, ebben az értelemben a legklasszikusabb módon meghatározta a jövőmet: azt asztrológiával kapcsolatos fenntartásaim ellenére meg kell vallanom, hogy ez a jegy sok mindent előre sejtetett a kis Bud jövőjével kapcsolatban. Kicsi voltam ugyan, de sosem voltam könnyűsúlyú: születésem pillanatában hat kilót nyomtam! Szegény mama! Ő számolt be mindezekről, úgyhogy gondolom, megbízhatok az elmondottak hitelességében..."
"... Nekem a legjobb szülők jutottak: apám és anyám több, mint ötven évig éltek boldog házasságban. Nekem és Vera húgomnak egy egyetértésben élő házaspár mintáját jelentették: példát szolgáltattak az életben, kiváltképp a nehéz pillanatokban."
Bud szavaiból és gondolataiból kiderül, hogy az indulás és a családi közeg, ahova érkezett, tökéletesnek mondható (leszámítva azt a röpke hat kilót). Családi háttere adott volt ahhoz, hogy a kis Carlo nyugodtan nőjön fel. Azonban a jövő még rengeteg fordulatot tartogatott nem csupán Bud, hanem az egész világ történetében.
A Pedersoli család Nápoly divatos negyedében élt és ehhez megfelelő életmódot is folytattak. Legalábbis eleinte. A kis Carlo emlékszik is a fater nagy kocsijára, sofőrre, gyermekként nem láthatta a külvilág szenvedéseit. Bud nem is szégyelli gyermekkora nagypolgári életét, nem látható benne a képmutatás.
A gyártulajdonos édesapa és felesége azonban többször kezdett új életet, keresték az új lehetőségeket, gyermekeik azonban csupán az élet jó oldalát ismerték meg kisebb korukban. A becsület és a törvény betartása alapkövetelménynek számított a családban, és Bud édesapja ezt már igen korán megtanította fiának.
Nápolyban éltek, édesapja ide kötődött, anyai ágról azonban Bresciából származott a család, mely kettőséget Bud Spencer kohéziónak fogja fel és az egységes Olaszország hitvallására tanítja, szemben egyesek tartományi gondolkodásával.
A származás és a gyökerek rengeteget jelent a Mesternek, erről így ír: "... mindenki legyen büszke a származására és ne tagadja meg a gyökereit. Noha az irodalom, a színház és a film sokat tett a valódi nápolyiság megismeréséért, ez még mindig csak a szűkölködés, az éhséggel és a halállal való küszködés bemutatását jelenti. Kétségtelenül ennek is megvan az alapja, mégis úgy érzem, én jobban kötődöm Nápolyhoz, mint sokan a földijeim közül, akik makacsul alakítják a "nápolyiság" karikattúráját. Nápoly nem csupán földrajzi helység; nápolyinak lenni lelkiállapot."
Bud Spencer őszintén ír a gyermekkoráról, családjáról, hozzáállásáról. De a gyermekkora tartogatott még rengeteg érdekességet, melyet a következő részben osztunk majd meg veletek. Hamarosan ismét jelentkezünk!
Hozzászólások